A válság egyetlen jó oldala: nő a pénzügyi tudatosság

A European Money Week (Európai Pénzhét, EMW) az OECD globális pénzhetének tematikus hete, melyet az EU országaiban az Európai Bankszövetség tagintézményei szerveznek. Magyarországon a rendezvénysorozat hivatalos partnere a Magyar Bankszövetség.

A témahét célja a pénzügyi tudatosság növelése, a pénzügyekkel kapcsolatos oktatás fejlesztése, ennek érdekében a résztvevők országonként számos rendezvényt tartottak, köztük konferenciákat, pedagógus-továbbképzéseket, valamint egy nemzetközi pénzügyi vetélkedőt 12-15 éves diákoknak.

Nagyobb válság, nagyobb tudatosság

Az Intrum Csoport és az Intrum Zrt. is kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi ismeretek széleskörű edukációját ezért Magyarországon régóta támogatjuk a pénzügyi tudatosság fejlesztését számos oktatási programmal, iskolai együttműködésekkel és a témában készített rendszeres felmérésekkel. A témahét alkalmából közzétettük a részletes felmérési eredményeinket arról, hogyan befolyásolta a pénzügyi tudatosságot a koronavírus-válság

Az Intrum éves európai fogyasztói felmérésére (ECPR) alapuló publikáció rámutatott, hogy az elmúlt évben Európa-szerte egyre többen törekedtek arra, hogy bővítsék pénzügyi ismereteiket: a válaszadók összesen 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett pénzügyi tudásával, ezért próbál többet megtudni a témáról: ez az arány magasabb, mint az éves felmérések kezdete óta bármikor.

Az Intrum jelentéséből egyértelműen látszik az összefüggés a válság súlyossága és a növekvő pénzügyi tudatosság között. A gazdasági válság által erősebben érintett országok, például Portugália, Görögország és Olaszország lakóira jellemző leginkább, hogy próbálnak bővebben informálódni a pénzügyekről, Magyarország az európai középmezőny elején található ebből a szempontból.

Az Intrum kutatása rámutatott arra is, hogy a gazdasági válság a nyugdíjaskorúak mellett a legfiatalabb korosztályt sújtja. Ezzel összefüggésben, Magyarországon a 18-21 éves fiatalok a legnyitottabbak arra, hogy bővítsék pénzügyi tudásukat, mintegy 65 százalékuk jelezte ezt a felmérésben. A 22-37 évesek között 57, a 38-44 éves korosztályban 62 százalék ez az arány.

Az adatok arra utalnak, hogy a válság Európa-szerte növeli a generációk közti feszültségeket: 2020-ban a válaszadók 10 százalékponttal kisebb része hagyatkozik szülei tanácsára pénzügyi kérdésekben. Ennek ellenére a 18-21 éves korosztály számára még mindig a szülők útmutatása jelenti az alapot fő információforrást, ha pénzről van szó.

Ahol a közösségi média megelőzte a hagyományosat

Tavalyhoz képest fontos változás, hogy minden korosztály nagyobb mértékben igyekszik saját maga utánanézni a pénzügyi fogalmaknak és a problémák megoldásának. A legtöbben az internetről tájékozódnak, és már a 65 év felettiek is egyre gyakrabban használják az internetet (32 százalék), bár ők a leggyakrabban továbbra is inkább a bankot kérdezik a pénzügyekről.

A közösségi média elsősorban a fiatalok pénzügyi edukációjában játszik szerepet: a 18-22 évesek között már 20 százalék nyilatkozik úgy, hogy elsősorban a közösségi platformokon tájékozódik a pénzügyekről. Magyarországon a fiatalok 10 százaléka válaszolt így, többen, mint akik elsősorban a hagyományos média (hírportálok, tévé, újságok) tájékozódnak a témában.

A válaszok alapján a nők általában kevésbé bíznak pénzügyi tudásukban és az iskolában tanult ismeretekben, mint a férfiak. Magyarországon 2019-ben a férfiak és a nők még azonos arányban mondták azt, hogy kifejezetten elégedetlenek az ismereteikkel (14-14 százalék), most a nők jóval nagyobb része bizonytalan (férfiak 28, nők 36 százalék). Ugyanakkor a nők nagyobb arányban bővítették ismereteiket a válság kezdete óta, és nyitottabbak az új ismeretek tanulására.