Kevésbé érzékelik a recessziót, de hosszú távra terveznek a magyar cégek
A magyar cégek nemzetközi összehasonlításban kevésbé érzékelik a recessziót, de gondot okoznak nekik az egyre többször késő fizetések, derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A magyar vállalatok különösen tartanak az eladósodástól, ezért óvatosan állnak a hitelekhez, sokan pedig előre menekülnek.
Az Intrum, Európa és Magyarország vezető követeléskezelő vállalata, hétfőn tette közzé idei Európai Fizetési Jelentését, amely az európai cégek pénzügyi helyzetét és általános hangulatát elemzi. A nyáron felvett adatokból készült felmérésből jól látszanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, de mutat néhány meglepő fejleményt is.
A járvány kezdete óta az európai piacok nagy részén sötét hangulat uralkodik: a cégvezetők 56 százaléka szerint egy éven belül recesszióra számít, 24 százalék pedig azt mondta, már most is érzékeli a visszaesést. A magyar válaszadók között ezek az arányok valamivel kisebbek: az év végéig 50 százalék számított recesszióra, és 18 százalék érzékelte azt jelenleg is. Bár az adatfelvétel még második negyedéves GDP-adatok közzététele előtt történt, a felmérésből jól látszik, hogy a cégek recessziós várakozásai jelentősen romlottak: tavaly az év azonos időszakában még az európai cégek 46 százaléka öt éven belül sem számított gazdasági visszaesésre. Ma ez az arány 7 százalék a vizsgált országokban, Magyarországon pedig 5 százalék.
A válaszok alapján a recessziót a legtöbben nem olyan problémának látják, amivel csak idén, átmenetileg kell csak foglalkozni. A vizsgált időszakban, Olaszországot kivéve ugyan csak kisebbség érezte úgy, hogy már elkezdődött a recesszió, azonban a következő 5 évre vonatkozóan általános a pesszimizmus.Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója
Deszpot Károly hozzá tette: „a céges felméréssel nagyjából egy időben készített lakossági fizetési felmérésen (Intrum ECPR) a fogyasztók mintegy 77 százaléka azt mondta, rövidtávon nem számít pénzügyi helyzete javulására, és sokan elbizonytalanodtak arra nézve is, hogy képesek lesznek-e elég pénzt félretenni időskorukra”. Bár a legtöbb elemző jövőre már jelentős gazdasági növekedést jósol (az MNB például a magyar gazdaság 4,5 százalék körüli bővülésére számít 2021-ben, az idei, 7 százalékosra becsült visszaesés után), Deszpot Károly szerint a piaci pesszimizmus megakadályozhatja a remélt V-alakú korrekciót.
Óvatosan a hitelekkel!
A kutatás eredményei alapján a cégeket elsősorban az ügyfeleik fizetési nehézségei és a „fizetési rés” hosszabbodása érinti érzékenyen. Fizetési rés alatt a megegyezés szerinti fizetési határidő és a kifizetés tényleges időtartama között eltelt időt értjük – ez a járvány óta csaknem minden országban jelentősen emelkedett, hiszen a lassuló gazdasági növekedés miatt csökkent a kereslet és zavarok keletkeznek az ellátási láncban. A magyar cégek mintegy fele (45 százalék) azt mondta, a makrogazdasági bizonytalanság miatt kénytelenek voltak az meghosszabbítani az eredetileg szabott fizetési határidőket, így ma már a hazai cégek az uniós átlagnál tágabb fizetési határidőket engednek meg. Ennek ellenére a magyar cégek fogyasztó, vállalati és állami kifizetései is jelentősen csúsznak.
A magyar cégek a kutatás alapján nagy hangsúlyt fektetnek most arra, hogy elkerüljék az eladósodást, ami a hosszú távú növekedésüket akadályozná. A válaszadók 27 százaléka azt mondta, a cég mérlegét a meglévő hitelek előtörlesztésével igyekszik javítani – ez beleillik a korábbi évek tendenciáiba, hogy a magyar társadalom rendkívül óvatossá vált a hitelekkel kapcsolatban. 29 százalék válaszolta azt is, hogy a korábbinál óvatosabban vesz fel hitelt.
„A hitelekkel kapcsolatos attitűdöket az állami döntéshozóknak is mérlegelnie kell a válságkezelő politika kidolgozása során” – mondta Deszpot Károly. „A gazdasági szereplők tavalyhoz képest jóval kevesebb hitelt vesznek fel a piaci pénzintézetektől, a vállalati hiteltranzakciók száma és volumene a lakossági hitelekénél is nagyobb mértékben csökkent, azonban a forráshiány sok cég számára megoldatlan problémát jelent. Emiatt jó irányt jelenthetnek a közvetlenül az államkincstár, vagy a jegybank által biztosított, kedvezményes hitelek, vagy a hitelgarancia-programok. A cégek fokozott óvatossága miatt viszont nem biztos, hogy ez elegendő, ezért szükség lehet további, vissza nem térítendő támogatásokra is.”
Szintén szükség lehet a pénzügyi folyamatok, tranzakciók meggyorsítására. A Magyarországon a vállalatok nagy része egyetért azzal, hogy a cégvezetés felelőssége a beszállítók időben történő kifizetése, 34 százalék azonban nem elégedett a cég jelenlegi struktúrájával, úgy látják, az nem alkalmas az azonnali fizetés támogatására. Az ebből következő késedelmes fizetés, az elnyúló tartozási láncok pedig növekvő problémát jelentenek a magyar gazdaság számára: a válaszadók 60 százalék azt mondja, emiatt nem tudnak létszámot bővíteni, digitalizációt végrehajtani vagy új piacokon megjelenni. A magyar válaszadók 20 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten a cég működését is veszélyeztetik az ügyfelek késő fizetései (az európai átlag 18 százalék).
Deszpot Károly elmondása szerint a fizetési folyamatok gyorsítása mindenkinek az érdeke, ebben részben segítenek a gyors fizetést támogató megoldások, például az MNB által is támogatott az azonnali fizetési rendszer. Sok esetben viszont nemcsak az adminisztráció, hanem a pénzügyi gondok okoznak fizetési nehézségeken. Ilyen esetekben megoldást jelenthetnek olyan pénzügyi megoldások, mint a hitelkiváltás, a faktoring, külső követeléskezelő bevonása vagy akár a kintlévőségek engedményezése.