Nagyot romlott a járvány miatt magyar háztartások fizetőképessége
Jelentősen csökkent a magyar háztartások fizetőképessége a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk miatt. Az Intrum fizetőképességi index az idei első negyedévben az elmúlt 5 év legalacsonyabb értékét vette fel. A GDP 15, a foglalkoztatottság 8 százalékkal is csökkenhetett egy hónap alatt.
Az Intrum, Európa és Magyarországi vezető credit management és a GKI Gazdaságkutató Zrt. a közelmúltban két felmérésben is vizsgálta a lakosság pénzügyi helyzetének alakulását: az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat pedig májusban első felében. A most közzétett jelentés tehát az egyik legelső kimutatás a COVID-19 járvány országos gazdasági hatásairól.
Egy hónap alatt -22 pont
Az Intrum és a GKI kutatói mindkét alkalommal a lakosság ún. fizetőképességi indexét készítették el. Ezt a mérőszámot (Intrum fizetőképességi index – IFI) negyedévente teszik közzé, és olyan adatok alapján számítják ki, mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei. Az Index reális képet ad az átlagos magyar háztartások pénzügyi helyzetéről, anyagi biztonságáról.
A márciusi és májusi adatok közti különbség jól mutatja, milyen hatással volt a válság a lakosság anyagi jólétére: a márciusi, első negyedéves adatok alapján készült index értéke 41,6 volt, míg az új, áprilisban felvett adatok alapján készült indexé 18,9.
Az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott. A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a fizetőképességi index. A friss gazdasági sokk ellenére azonban még távol vagyunk a 2008-as világválság utáni mélyponttól: 2012-re visszavetítve az index értéke a negatív tartományban mozgott, az év első felében a -55-öt is megközelítette.
Kritikus kérdés a munkanélküliség
A fizetőképesség mostani, drasztikus csökkenése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható. Csak márciusában mindegy 56 ezer fő veszítette el állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhet, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest.Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
A magyar lakosság hitelkitettsége az elmúlt években rendkívül alacsony volt az európai átlaghoz képest, és az adósságok egyelőre most még kevéssé befolyásolják jelentősen a fizetőképességet köszönhetően a Magyar Nemzeti Bank által elrendelt hiteltörlesztési moratórium miatt is. „A moratórium azonban csak fizetési haladékot jelent, és ennek lejártával a hitelfelvevőknek továbbra is törleszteniük kell a hiteleiket
A korábbi évek tapasztalatai alapján az IFI értéke gyakran előrejelzi a GDP alakulását is. 2019 utolsó negyedévében még 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az egyes iparágak termelékenységének és a belső keresletnek köszönhetően. Az index alapján az április havi GDP 15 százalékkal mérséklődhetett, ami májusban várhatóan kissé javulni fog a korlátozások enyhítése miatt, azt azonban még szinte lehetetlen megjósolni, hogy az év végéig hogyan alakul majd a nemzeti össztermék. A helyzetet jól mutatja, hogy az IMF és a kormány 3, az Európai Biztosság 7 százalékos visszaesést vár, míg az MNB növekedésre számít 2020 végére.
Deszpot Károly szerint most minden azon múlik, milyen válságkezelő lépéseket tesz a kormány és az EU a következő néhány hónapban, különös tekintettel a munkanélküliség és a bércsökkenés elleni fellépésre.
A legnagyobb gazdasági kockázatot Magyarországon a növekvő munkanélküliség jelenti. A gazdasági növekedést a közelmúltban jelentős részben a belső kereslet növekedése hajtotta, és a munkavállalók jó részének nincs komoly megtakarítása, amiből munka nélkül is hónapokig vásárolhatna. Különösen az olyan szektorokra kell figyelni, mint az építő-, feldolgozó- és autóipar valamint a turizmus. Ezek az iparágak komoly súlyt képviselnek mind a foglalkoztatásban, mind a GDP-ben, ezért ha az itt dolgozó munkavállalók megélhetése hosszabb időre veszélybe kerül, a tovagyűrűző negatív hatások más iparágakat is érintenek és a gazdasági károk mélyülését okozhatják.Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.