Észak-Alföld fizetőképessége a legmagasabb, a többi régió is növekedésnek indult

Budapest, 2024. november 11. - Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös munkája eredményeként létrejött Intrum Regionális Fizetőképességi Index (IRFI index) a magyar háztartások fizetőképességének alakulását vizsgálja historikusan a hét magyarországi régióban. Az elmúlt negyedév adatai szerint a fizetőképesség terén továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg az ország különböző régióiban: a gazdasági gyengélkedés leginkább Észak-Magyarországot és a Dél-Dunántúlt sújtotta, ahol a fizetőképességi index csökkenést mutatott, míg Közép-Magyarországon stagnált. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, valamint az ország keleti régiói – Észak-Alföld és Dél-Alföld – növekedést értek el az index tekintetében, ami azt jelzi, hogy itt a háztartások helyzete stabilizálódik.

A legfrissebb adatok szerint a Dél-Alföldön az index 71,5 pontra nőtt, ami 3,2%-os negyedéves növekedést és 21,8%-os éves emelkedést jelent, így a lakosság várhatóan jobban tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon az index 6,8%-kal 63,8 pontra csökkent, bár még így is 5,7%-kal könnyebben teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket az itt élők az előző évhez képest. Az Észak-Alföldön a fizetőképességi index 1,9%-kal 73,7 pontra nőtt, míg a közép-dunántúli régióban 57 pontra emelkedett az index, ami 3,8%-os növekedést jelent. Közép-Magyarországon szinte változatlan az index értéke az előző negyedévhez képest, éves viszonylatban viszont 37%-kal nőtt a mutató. A Nyugat-Dunántúlon is pozitív irányú változás figyelhető meg, ahol az index 52,8 pontra nőtt, 4%-os emelkedéssel, és az előző évhez képest 17,2%-kal javult.

Globális kihívások

A világgazdasági kihívások jelentős mértékben befolyásolják a magyar háztartások helyzetét. A Nemzetközi Gazdasági- és Béke Intézet (IEP) 19 ezer milliárd dollárra becsüli a globális gazdasági veszteségeket, amely 40%-os növekedést jelent négy év alatt. A közel-keleti konfliktusok, az orosz-ukrán háború, valamint az európai gazdasági bizonytalanság szintén hozzájárul a nyersanyagárak ingadozásához és az ellátási láncok akadozásához. Az infláció Közép- és Kelet-Európában mérséklődött ugyan, de még mindig magasabbak, mint Nyugat-Európában, ami tovább nehezíti a lakosság mindennapi megélhetését.

Ezek a globális tényezők különösen fontosak Magyarország számára, amely az uniós támogatásokra is támaszkodik a gazdasági stabilitás érdekében. A 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban Magyarországnak elérhető 22 milliárd eurós forrásból eddig mindössze 1,6 milliárd eurót, vagyis a teljes összeg 7,4%-át tudta lehívni. Az Eurostat adatai szerint, bár Magyarország a tagállamok felső harmadába tartozik a források rendelkezésre állása terén, a jogállamisági aggályokból fakadó szankciók továbbra is akadályt jelentenek a teljes támogatási összeg elérésében. Az új ciklusban az EU-s források mihamarabbi hozzáférhetősége kulcsfontosságú lenne, hiszen a korábbi ciklusban az ország a források 98%-át képes volt lehívni, ami jelentős gazdasági fellendülést biztosított.

Demográfiai és foglalkoztatási kihívások a regionális különbségek tükrében

A regionális eltérések nemcsak a fizetőképességben, hanem a lakosság demográfiai és foglalkoztatási mutatóiban is jól megfigyelhetők. A legfrissebb, 2022-es Eurostat adatok szerint Magyarországon a természetes népességváltozás mértéke -4,9 volt, ami azt jelenti, hogy a születések és halálozások egyenlege negatív mind a hét régióban. Közép-Magyarországon a legkevésbé negatív (-3,6), míg Dél-Dunántúlon a legrosszabb, -7,2-es érték mérhető. A népesség medián életkora 2023-ban országosan 44,2 év, ebből a legalacsonyabb érték Közép-Magyarországon (43,3 év), a legmagasabb pedig Dél-Dunántúlon (46,2 év) tapasztalható, ami a lakosság elöregedésére és a fiatal munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.

Az oktatási helyzet is jelentős különbségeket mutat a régiók között. 2023-ban Magyarországon a lakosság 12,6%-a nem rendelkezett középfokú végzettséggel, 57,5%-a középfokú végzettséggel, míg 29,8%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Közép-Magyarországon magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön viszont jelentős a kevésbé iskolázottak aránya. Ezek az adatok tükrözik a régiók munkaerőpiaci lehetőségeit és oktatási helyzetét, amelyek a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokat is nagymértékben befolyásolják.

A foglalkoztatási statisztikák szintén nagy eltéréseket mutatnak. A 2023-as adatok szerint a 15–74 éves lakosság körében a hosszú távú munkanélküliségi ráta országosan 1,4% volt. Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb a mutató, (0,5% és 0,8%), míg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön ez az arány 2,5%. Ezek az eltérések gazdasági nehézségekre és a foglalkoztatási lehetőségek különbségeire mutatnak rá, különösen a munkanélküliek hosszabb távú elhelyezkedését tekintve.

A régiók többségében tapasztalható fizetőképességi javulás biztató jel a magyar háztartások számára, hiszen a stabilizálódó infláció és a fokozatosan mérséklődő pénzügyi terhek már pozitív hatással vannak a régiókra. Különösen kedvező látni, hogy olyan területeken is javulás következett be, ahol korábban nagyobb nehézségek voltak tapasztalhatók. Amennyiben a nemzetközi gazdasági helyzet tovább javul, különösen az európai növekedés és az energiaárak stabilizálódása révén, várhatóan még több régióban tapasztalhatunk további pénzügyi erősödést az elkövetkező időszakban.

Töltse le az Intrum Fizetőképességi Index teljes kiadványait!

Az IFI valamennyi kiadványa regisztráció után tölthető le.