Pozitív csúcs: az elmúlt hat év során idén fizették be legtöbben időben a számláikat

Magyarországon egyre több fogyasztó képes időben teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit – derül ki az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR). A válaszadók 74 százaléka jelezte, hogy az elmúlt év során minden számláját határidőre rendezte, amely 2019 óta a legmagasabb arány. Ez a pozitív trend részben a javuló makrogazdasági helyzetnek köszönhető, ugyanakkor a tartósan magas árak, növekvő hitelköltségek és az ingadozó energiapiac továbbra is nyomást gyakorolnak a háztartásokra. Az eredmények európai szinten is biztatóak, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az uniós átlaggal szemben Magyarországon a késve fizetők körében továbbra is az anyagi nehézségek jelentik a legnagyobb kihívást.

Feledékenység Európában, anyagi nehézségek Magyarországon

A késedelmes fizetések okai jelentősen eltérnek Magyarországon és az európai átlagtól. Míg Európában a válaszadók 40 százaléka válaszolt úgy, hogy azért csúszott meg, mert elfelejtette időben fizetni a számláit, addig Magyarországon a fogyasztók többsége (48 százaléka) anyagi problémákra hivatkozott, ami jelentősen meghaladja a 29 százalékos uniós átlagot. Ezen kívül további 19 százalék technikai akadályokra (például rendszerhibákra vagy átutalási problémákra) panaszkodott.

A felmérés szerint a magyar válaszadók 53 százalékának a késedelmes számlafizetés ráadásul nem egy egyszeri eset, hanem visszatérő probléma, amely nem mutatott érdemi javulást az előző évhez képest. Az EU-ban ezzel szemben jóval alacsonyabbra, mindössze 25 százalékra tehető azok aránya, akik rendszeresen késlekednek a számlák kifizetésével

Hosszú távú pesszimizmus jellemzi a magyar fogyasztókat

A magyar fogyasztók hosszú távú pénzügyi kilátásaikkal kapcsolatban is kevésbé magabiztosak európai társaiknál: mindössze a válaszadók 40 százaléka biztos abban, hogy kölcsön felvétele nélkül képes lenne fedezni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadást. A nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos várakozás is alacsony, a megkérdezettek fele sem bízik abban, hogy elegendő pénzt tud félretenni a nyugdíjas éveire.

A válaszadók túlnyomó többsége nem is látja az anyagi felemelkedés lehetőségét: négyből három szerint kemény munkával és megtakarítással sem érhető el anyagi siker. Az ország gazdasági helyzetének megítélése szintén borús: mindössze 14 százalék véli úgy, hogy javuló tendencia tapasztalható.

“Magyarországot különösen súlyosan érintette az utóbbi években a pénzromlás mértéke, ráadásul a hazai fogyasztók európai viszonylatban is nagyon rosszul állnak megtakarítások szempontjából, így érthető, hogy borúsan látják a helyzetüket az emberek. Hiába a hatéves csúcs a számlák időben történő fizetését illetően, a sereghajtók közé tartozunk” - kommentálta az ECPR eredményeit Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.

Z generáció: a közösségi média felerősíti az impulzusvásárlást

A közösségi média és az online vásárlás kényelme világszerte fokozza az impulzusvásárlást, különösen a fiatalabb generációk vásárlási szokásaira van jelentős hatással. Bár Magyarországon a fogyasztók óvatosabbak az európai átlagnál, még így is a lakosság 25 százaléka vallotta be, hogy hajlamos elcsábulni és olyan dolgokat vásárolni, amire egyébként nincs feltétlenül szüksége, ha a közösségi médiában lát egy vonzó terméket. A magyarok harmada (35 százalék) érzi úgy, hogy az elmúlt két évben nőtt a spontán vásárlásai száma

A Z generáció különösen érintett: közel 60 százalékuk tapasztalta, hogy az online térben megjelenő célzott marketingüzenetek hatására gyakrabban vásárolnak spontán módon, mint korábban. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a személyes, bolti vásárlások terén is, ahol szintén jelentős arányban nőtt a nem tervezett vásárlások száma, szintén a fiatalabbak körében. Az adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy a magyar fogyasztók még így is óvatosabbak, mint európai társaik: kétszer olyan elővigyázatosak vagyunk, amikor költekezésről van szó.